Nancy, Debrecen, gólok a BL-ben, majd pénzvita, Genoa, Bari, Panathinaikosz, Diósgyőr, a nem torghellei értelemben vett Trollfoci sztárság, majd a számára a nyugalmat jelentő Győr. (Ahol szintén sokáig nem történik semmi jó). Ha koordináta rendszerben kéne ábrázolni Rudolf karrierjét, akkor az egyenes egészen magasan kezdődne, majd fokozatosan menne lefelé, hogy a debreceni években a csúcsra jusson. Aztán szinte egy új egyenes kezdődne, amely ott jut a legmélyebbre, amikor Rudolf éveken át képtelen jól játszani bármelyik csapatban, amelyik nem a válogatott, közben a megítélése sem olyan, mint az olyan csatároké, akik meccseket döntenek el a válogatottban.
Utolsó kommentek