Összesen három szelvényt tettem meg a csodavasárnapnak ígérkező 20. fordulóra, mert van abban valami szuper, amikor egyszerre mennek a meccsek, és nincs más dolgod, mint nézni kifelé a fejedből, és hagyni magad szórakoztatni egy Fradi-Lokival, de ez a három szelvény, mind a három csúfos nagy bukás lett. Mivel ráéreztem, hogy a Mezőkövesd, meg Rajczi, meg Véber Gyuri együtt biztosan verik a semmi szélén egyensúlyozó Újpestet, ezért kivettem a meccset mindhárom szelvényen fikszre. Őrült nagy hiba fikszre venni valamit, de nem bírok ellenállni neki soha, ahogy Véber György is nehezen áll ellen annak, hogy megmondja a mezőkövesdi fiúknak, ha valami ostoba, vagy gyáva szerinte, de itt nem is ez a lényeg, hanem hogy az Újpest nyert, egy olyan meccsen, ahol józanul nézve szinte semmi esélye sem volt, és ez mégis egy futballcsapatra emlékeztető húzás. Például nem gyáva, és nem ostoba.
A Mezőkövesd-Újpest után jött az angliai pillanat, a Pécs-MTK, a Kaposvár-Puskás és a Fradi-Debrecen egyszerre, és jött Somalia is, aki ha nem figyelünk oda, lassan eladja magát egy külföldi csapatba, pedig pár szezonnal ezelőtt még mindenki egy modernkori Páling Zsoltnak látta. Most meg? Három gól két meccsen, és már lassan ott tartunk, hogy Böde, vagy Somalia, és nem ott hogy kispad, vagy NB3. A Fradin persze Somalia sem segített a Loki ellen, lassan, de biztosan beleragad a csapat abba, ami már Moniz idején is a problémája volt, hogy jól játszani még tudnak, nyerni azonban nem. A tavasz öt legjobb meccséből legalább kettőn érdekelt volt a Fradi, és van két pontjuk. Most a Debrecent kellett volna verniük, de mint a győzni nem tudó csapatoknak általában, még szerencséjük sem volt.
Közben már csak négy pontra az Újpest.
Hogy mi volt Kaposváron, és Pécsen azt egyelőre nehéz megmondani? Hogy mi van, azt annál inkább. A Kaposvár egy sereg külföldivel, köztük egy remek Tarmo Kinkkel, próbál meg bennmaradni, és gyártják is szakmányban az egypontokat, de ez jó eséllyel kevés lesz. Pécsett pedig egy az újpestihez hasonló focicsapat bontogatja a szárnyait, ők se tudják, mi lesz, de megint nyertek, és már nem az a kérdés, hogy hány pontra van a Kaposvár, hanem hogy hány pontra van a dobogó.
A Videotonnál viszont most semmi sem nagy élmény. A játék is dadog, Zé Luis a legjobb csatár, a középpálya szinte nem áll föl kétszer ugyanúgy egymás után, a védelemben pedig mindig van valaki, most Vínicius, aki elintézi a csapatot. Közben a Győrnél Varga Roland válogatott közeli formában van, zseniális kapufát rúgott, ami után Vínicius összehozta a tizenegyest meg a piros lapot, és a Martíneznek adott kvázi gólpassz is az ő érdeme. Martínez egyébként gyanús, hogy súlyos sérülést szenvedett, mint ahogy az is gyanús, hogy megkapta volna az esélyt a tizenegyest hibázó Rudolffal szemben a csapatba kerülésre.
A vasárnapi eredményekkel kevesen jutottak közelebb az igazsághoz. A mezőny alján senki sem lehet elégedett, továbbra is egymás sarkán tapos a hétfő este a Honvéddal játszó Paks, az MTK, a Mezőkövesd és a Puskás a Kaposvár melletti másik kieső helyen. Az élmezőnyben pedig egyedül a Debrecen lehet elégedett, a Lokit minden idegenbeli döntetlen közelebb viszi a bajnoki címhez, ráadásul már hét ponttal mennek a Vidi előtt. Mögöttük a Fradiig bezárólag bárki lehet még harmadik, de a ha a Pécs lesz az, venni fogok egy Koller Krisztián mezt. (Vagy ráírom egy pólóra, hogy Koller.)
Follow @twitter
Utolsó kommentek